Csak a változás állandó...

No, mi a te válaszod? Jó tulajdonság önfeláldozónak lenni? Persze? Igen? Mit is áldozunk fel és kinek is? Feláldozzuk az időnket és energiánkat - merthogy másunk nincs. A pénzünk is belőlünk származó energia, tehát az sem különb. Ezt tudjuk adni. No de mikor lesz valami áldozat? Nem akkor, amikor nehéz és fáradságos, vagy éppen csak nincs kedvünk hozzá? Akkor áldozat. Különben nem áldozat, csak cselekedet.

Sokan ezoterikus érdeklődésű ismerősöm már szinte sportot csinál abból, hogy meggyőzze magát, nem is volt az a "csekélység" áldozat, ő maga akarta így, pedig elvette az időt attól, amivel leginkább szeretett volna foglalkozni. Na de ha nem is tudjuk, mivel szeretnénk leginkább foglalkozni, akkor könnyű más szolgálatában áldozattá válni. Ez a trend ma. Beosztottak vagyunk. Vagyis épp valaki más álmát váltjuk valóra azért, hogy pénzünk legyen. Hihetetlen drága életenergiánkat - hétfőtől péntekig időnket - áldozzuk valaki másnak azért, hogy éppencsak hogy megéljünk. Vagyis mindent felteszünk a túlélésért.

Nem azt mondták a bölcsek, hogy nem csak túlélni született az ember, hanem hogy alkosson? No de csak a művész alkot. Tényleg? Ki is akkor a művész? Az, aki nem áldozza fel magát?